A szív imája, avagy az imádságból fakadó gyógyulás a
világ megmentésére Nagyon fontos az imádság minősége. Nem elegendő csupán eldarálni a rózsafüzért. Az imádság legyen a lélek lendülete Isten felé, találkozás vele, ez pedig csak a szív mélyén jöhet létre. Az az imádság, amelyben csupán szellemünkkel ismételgetünk szavakat, s a felszínen marad, meddő lesz. Mi viszont arra kaptunk meghívást, hogy szívünk mélyéből imádkozzunk. „Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok” – ismétli szüntelenül Mária Medjugorjéban. Azt jelenti: imádkozzatok sokat. Azt is jelenti: jussatok mélyre az imádságban. Mintha három egyre mélyebb szint lenne, amelyben el kell merülnünk: „Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok”. Az ima mélyére kell hatolnunk.
„Sokan jönnek ide imádkozni, de nem jutnak az ima mélyére” – mondja a Szent Szűz.
Imádságunk felületes, mert gyakran hamis képünk van róla. Az imádság a szeretet megnyilvánulása; ha ezt megértenénk, hatalmas lépést tennénk az igazi imádságos lelkület felé. Az imában találkoznunk kell a szeretettel, vágyakozásnak és örömnek kell áthatnia. „Legyen az imádság gyönyörködés és virágzás Istenben. Az ima azt jelenti, hogy békével és örömmel telünk el.” Medjugorje egyik kulcsszava tehát: szívvel, azaz szeretettel imádkozni. A szív a szeretet jelképe. Ez azt is jelenti, hogy szívünk mélyéből imádkozunk, vagyis Isten felé olyan lendülettel nyílunk meg, amely önmagunk legmélyéről fakad. Igen, lényeges az imádság minősége. Az ima valójában nem csak beszélgetés Istennel, hanem vele való egyesülés is.
„Ma arra hívlak benneteket, hogy szívvel imádkozzatok. Ebben a kegyelmi időszakban azt szeretném, hogy mindnyájan egyesüljetek Jézussal. Ám szüntelen imádság nélkül nem tudjátok megérezni annak a kegyelemnek szépségét és nagyságát, amelyet Isten adhat nektek.” (1989. febr. 25.
Szüntelen imádság az, ami az egész nap folyamán bennünk él. Isten Lelke imádkozik bennünk (vö. Róm 8,26).
ténylegesen leülnénk imádkozni, a szeretetből végzett ima gyümölcse, amit a szív imájának nevezünk. Isten adománya. Az imádság élő marad bennünk, a látnok Marija így beszél róla: „A Gospa azt mondja, ha szívünk tud imádkozni, akkor szüntelenül azt fogja tenni: napközben, amikor dolgozunk, amikor nevetünk, amikor olvasunk. Az imádság lelke élő lesz bennünk, anélkül, hogy bármit is mondanánk. Még alvás közben is szüntelenül imádkozni fogunk.” Így válik az élet forrásává bennünk. Mindaz, ami szép és jó bennünk, az isteni szeretet munkájának köszönhetően lesz hathatós. A folytonos ima, amiről beszélünk, Isten szeretetének munkája a szívünkben minden pillanatban.
„Drága gyermekeim, az imádságra hívlak benneteket. Kicsinyeim, az imádság révén megkapjátok az örömöt és a békét, általa gazdagabban részesültök Isten kegyelméből. Ezért, kicsinyeim, mindnyájatoknak az imádság legyen az élete (…). Így hát, drága gyermekeim, imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok! Az imádság vegye át a hatalmat az egész világban!” (1989. aug. 25.
Mária medjugorjei felhívása bizonyos értelemben az imádság forradalma.
„Az imádság vegye át a hatalmat az egész világ fölött!”(1989. aug. 25.
A Béke Királynője teljesen világosan értésünkre adja; olyan kiáltás ez sivatagunkban, amelyet minden következményével el kell fogadnunk:
„Gyermekek, azért van olyan nagy szükségem az imádságotokra, mert ez az egyetlen eszköz az emberi nem megmentésére.” (1987. júl. 30.
Egyedül a szeretet, a szív imája mentheti meg a világot. Az ima munkálkodik a világ gyógyításán, átalakításán; helyreállító erejéből egyre több szeretet van a földön. A szív imája gyógyít, újjáépít, megújít.

